Vissza az előző oldalra

Kinek segítettünk az elmúlt 11 évben?

Elmondhatnánk mi is, de helyettünk beszéljenek inkább ők:

Judt Dániel

Hagyományőrző, kalligráfus

Az egész ott kezdődött, mikor az életem egy olyan mérföldkőhöz, akadályhoz érkezett, amit nem tudtam leküzdeni. Olyan probléma állt előttem, amit nemhogy megoldani, de még értelmezni sem nagyon tudtam. A teljes tanácstalanság, reménytelenség és félelem érzése uralkodott el rajtam, lelkem legmélyéig. Elkezdtem senkiben sem bízni, senkinek sem hinni. De főleg önmagamnak nem. Egészen annyira, hogy még a korábbi énemet is kétségbe vontam. Mintha egy csettintéssel eltöröltek volna. Olyan volt, mintha egy sötét, hideg szobában ülnék egyedül. Csak a törött zsalukon, szakadt függönyön keresztül szűrődne be némi fény. Az is csak azért, hogy olykor megvilágítsa kopár világomat. Újra és újra emlékeztessen, csak ennyi vagyok. 

Éreztem a bennem terjedő ürességet. Teljesen tanácstalan voltam. Csak azt tudtam, hogy valamit tennem kell. Ezt meg kell oldanom. Úgy hiszem, hogy az életet előrefele éljük meg, de visszafele értjük meg. Viszont egymagamnak nem sikerülhetett. Segítség kellett. Méghozzá komoly, őszinte, tartós segítség. Ekkor hallottam először a Stratégiai Személyiségfejlesztésről. Az Őrállók csapatát és Tamást, már korábban is ismertem. Ő beszélt először erről. Félelmeim ellenére változtatni akartam. 

Sokat kérdeztem és mindenre választ is kaptam. Hiteles, megbízható válaszokat. A hallottak, és Tamás határozottsága meggyőzött. Így hát egyszer csak belevágtam. Eldöntöttem, hogy szembenézek önmagammal. Elkezdtük a programot. Az az időszak, egy hihetetlenül izgalmas, intenzív időutazás volt, lelkem galaxisában. Olykor kemény, fárasztó, máskor boldog és felemelő. Mert nem csak a rosszat kell felismernünk önmagunkban, hanem azt a sok jót is. Márpedig abból is van bőven… Ez az érzés olyan, mint amikor a Főnix elhamvad, majd újjászületik a lángokból. Tamás végig mellettem volt, mindenben segített, számíthattam rá. Ő folyton készen állt arra, hogy elinduljon ez az utazás. 

Tamás nem árul zsákbamacskát. Mindez nem trükk, vagy varázslat. Ilyet máshol nem talál senki. Gyors és eszméletlenül hatékony. Azt nem ígérte, hogy könnyű lesz. Csak annyit, hogy igaz! Megoldást, tartós megoldást, egy életre! Ehhez elengedhetetlen, hogy teljesen őszinték legyünk önmagunkhoz. Bátrak, hogy belenézzünk lelkünk tükrébe és nem kevés hit, hogy végigcsináljuk. Mert nincs hasztalan kérdés, sem rossz válasz. Nincs kudarc, csak megoldás. Mint ahogy nincs megérkezés, elindulás nélkül sem. Nos, az én történetem nem ért véget. Sőt még csak most kezdődik! 

Bárki, aki az élete során hasonló állomáshoz érkezik és döntenie kell, válasszon jól. Mert ez csakis a legjobb lehetőség! Válaszd az életet!

Horváth András

Continental – Gyártósori mérnök

Tamással először 2013-2014-ben találkoztam. Akkoriban a felesége unokahúgának udvaroltam, vagyis a találkozás mindenképpen családi volt mintsem „szakmai”. Hallottam, hogy Tamás határozott erős egyéniség és ez az első találkozás alkalmával be is bizonyosodott. Tipikusan olyan ember, akinek a társaságában legtöbbször mindenki jól érzi magát és nem tudják megmondani, hogy miért. Én is így éreztem. A társasága nyugalmat és biztonságot sugároz, így könnyen tud az ember nyitni felé.

Éveken keresztül találkoztunk családi események keretein belül, aztán meg is hívott minket az otthonába. Ezután gyakran voltunk Náluk egy, két, vagy akár több éjszakát is. Sokat beszélgettünk, majd egyik alkalommal előjött, hogy miért is nincsen nekem még diplomám. Hebegtem habogtam, hogy én megteszek mindent, de valahogy a vizsgákon mindig kimagaslóan rosszul szerepelek. Elmondtam Neki, hogy a felkészülésemmel nincs baj, megvan a ráfordított idő, az akarat, és még azt sem vagyok rest kijelenteni, hogy a szellemi képességeim is. Valahogy a vizsga nem megy. 

Ez annyira ráment az egész életemre, hogy nemcsak az egyetemi vizsgáim nem sikerültek, de képes voltam KRESZ vizsgán is megbukni. (Úgy, hogy 2008 óta van B-s jogosítványom)

Elmondtam, hogy a vizsga napján reggel felkelek, majd utána elindul a lejtmenet. Annyira kikészítem magam szellemileg, hogy mire odaérek, már a nevemet sem tudom. Sikerült „totemeket” állítanom mindenhova. A kollégium szoba ajtaja, a porta, a kampuszra vezető lépcső, az előadóterem ajtaja, az ott lévő székek, a szag/illat. És bizony, ahogy elhaladtam ezek mellett, minden egyes alkalommal még lejjebb és lejjebb kerültem szellemileg. A szorongásnak a lehető legrosszabb fajtáját sikerült magamba építenem. Kézizzadás, pánik, szájszárazság, olyan szintű verejtékezés, ami akkor sincs, amikor aktívan sportolok, szédülés, émelygés. És ezek a tünetek mind jobban erősödtek minden alkalommal mikor egy ilyen totem mellett elhaladtam.

Ezt elmeséltem, mire a Tamás azt mondta, hogy „Ja, ebben tudok segíteni”. Szkeptikus voltam. Annyira pánikban voltam, már attól is, hogy csak beszélni kell róla, hogy próbáltam minden fórumon még az érintését is elkerülni ennek a témának. De mondom, mi baj lehet…

Kimentünk a kertbe, leültünk egy fa alá. Tamás hozott papírokat. Csak egyet kért, ha elkezdjük, fejezzük be. Mert ha nem megyünk végig, akkor az egész belerakott időnek semmi értelme. Mondtam neki, hogy csináljuk, beszélgetni bármennyit tudok…

Aztán jött az első és egyetlen kérdés. „Mi a célod?”

A legnehezebb kérdés. Az az álarc, amit magamon, hordtam minden nap, a határozottság és magabiztosság álarca, olyan gyorsan lehullott, ettől az egy kérdéstől, mint a száraz füge a fáról. Egyszerre volt bennem csalódottság és bizonytalanság. Mit is akarok, mi az amivel bajom van, mi nem megy? A Tamás nem engedte, hogy feladjam és kihátráljak. 

Mikor először megkérdezte, mindössze 1 mondatot írtam. Ahogy telt az idő és mind mélyebre mentünk, egyre körvonalazódott, hogy mit is akarok, mi a cél ezzel az egésszel. Egy teljes A4-es lap lett az, amiben végül meg tudtam fogalmazni, hogy tényleg mit is akarok. Olyan szinten elfáradtam, mintha lefutottam volna a maratont. Pusztán abban, hogy leírat egy lapra, hogy mit akarok… És ez volt a baj. Nem tudtam mit akarok.

A Tamás abban segített, hogy végigvezetett azon az úton, amin megismertem, hogy mi az, ami gátol. 

Aztán elkezdtük a „totemek” ledöntését. Persze nem fizikailag, hanem az agyamban jól berögzített kapcsolókat. Ez egy érdekes utazás volt. Tele sok-sok kalanddal. Néha vicces, néha fájdalmas volt. 

De az eredmény kétségtelen.

Tamás segített abban, hogy ezeket a régi „totemeket” eltüntessem magamból. De nem ez volt a legfontosabb, most, hogy így visszaemlékezem több mint két év távolságból. Hanem az, hogy ne gyűjtögessek totemeket. Megmutatta, hogy milyen egyszerű minden, ha nem állítok magam elé, sajátmagam által, a végtelenségig nagyított falakat. Ha tudom mi a cél, hogy hova tartok és nem gátolom magam.

Hogy azóta mi történt?

Van egy csodálatos feleségem, egy angyali kisfiam, tök jó állásom, egy épülő otthonom és egy olyan életem, amire büszke lehetek. És ez annak köszönhető, hogy nincsenek falak, nincs semmi, ami gátolhatna abban, hogy elérjem a céljaimat. Nincsenek problémák, csak megoldásra váró feladatok.

Tamás, ezúton is szeretném mégegyszer megköszönni azt a rövidke hosszú délutánt, amit akkor rám szántál!

Kezdhetjük?

Akkor kattints ide

Kárász Zsolt

Ügyvezető, Car Ace Kft.

Már több mint másfél évtizede hátráltattam magam. A gyenge önértékelés, a döntésképtelenség nehéz helyzetekben és az ebből fakadó cselekvési nehézségek mind-mind nehezítették az életemet. Sok önismereti képzésen, tanfolyamon vettem részt , jártam pszichológushoz, különböző csoportokba, egyéni kezelésekre, a családállítástól az előző életes utaztatáson át a hipnoterápiáig sokmindent kipróbáltam, ami az utam során szembe jött. Arra jók voltak, hogy ráláttam egy csomó sérülésemre, felismertem az okokat, de nem hozták meg a várva várt áttörést.

Ezután mentem el Tomihoz. Hallottam a ” Stratégiai Személyiségfejlesztés”  módszerről, követem Tony Robbins munkásságát, olvastam a magyarul megjelent könyveit, így nagyon megörültem amikor megtudtam, hogy Tomi ezzel dolgozik, Õ lett a magyar Tony Robbins.

A Vele töltött néhány nap teljesen megváltoztatta az addigi gondolkodásomat. Az a sok információ amelyek a sok keresgélés után is csak a káoszt okozták a fejemben, végre a helyükre kerültek, értelmet nyertek, rendezetté váltak. Kiderült, hogy sokat rosszul értelmeztem, nem jól kezeltem.

Tomi professzionális módon vezetett végig a folyamaton, nem hagyta, hogy az elmém a megszokott módon reagáljon, visszanyúljak a régi önkorlátozó mintákhoz amik a nehézségeket okozták. Mindezt nagy szeretettel és végtelen tisztelettel úgy csinálta, hogy még nekem is sikerült megváltoztatnom a magamhoz való viszonyomat és visszatalálni Istenhez. Mára már nem bántom magam, beleállok helyzetekbe amiket korábban kerültem, cselekszem és tanulok a hibákból. Hiszem, hogy minden a javamat szolgálja, hiszen, “ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?”. (Róm.8.31.)

Köszönöm Tomi, végtelenül hálás vagyok Neked.

Fodor Ákos Atilla

Református lelkipásztor

Mindig is Erre lett volna igazán szükségem
– végre engedtem, hogy az enyém legyen…

2021. február eleje

-Kiindulás-

[Érdeklődő, szemlélődő emberként sokféle formában próbáltam rátalálni valódi önmagamra (is), valahogy nagyon nem akart sikerülni, főleg az elmúlt 4 évben vesztettem el eléggé a fonalat.

Rettentően szenvedtem ettől, és már kezdtem volna “feladni” a dolgot, amikor egyszer csak “véletlenül” lehetőségem nyílt részt venni az Őrállók Katonai és Hagyományőrző Táborban, segítőként becsatlakozva. Már akkor olyan felemelő, igazi csapatélményt élhettem meg, amihez még csak hasonlót sem soha (pedig a segítők 99%-át NEM ismertem előtte!).

Ezt az élményt követte – kisebb belső tépelődést követően, amíg eljutottam odáig, hogy IGENt mondok az ESÉLYre: jelentkezem Stratégiai Személyiség Fejlesztésre. Sok jót remélve, amellett elég nyitottan indultam neki, persze félelmekkel tűzdelve, hiszen mégiscsak új és ismeretlen terepre merészkedtem…]

-Ami várt rám, és magammal is vihettem:-

1. Kedves, elfogadó és rám szabott közeg, “Tamás Team” előkészítő munkája nyomán

2. Igazán mélyre evezés – a víztükörben megvillant egy arc: az igazi Ákos, aki valójában vagyok, ahogyan a Teremtő elgondolt, megalkotott engem, s amitől jócskán messzire kerültem: (hiába, jót akartam én, de a sok-sok elfojtással, a túlzott befelé fordulással, magamat is elrejtettem, DE itt újra megleltem a fonalat…)

3. Érzelmeim őszinte megélése – a fájótól- az örömkönnyekig megindult bennem a valós életcélok megtalálása, konkretizálása

4. Vezetés Tamás részéről: segítő, kísérő és megerősítő jelenléttel

5. Az UTAT végigjárva, elkezdtem újra és igazán élni az életem, egyre inkább felismerve: eltévedtem ugyan, DE Isten segítségével talpra állhatok, anélül, hogy szégyenben maradnék, sőt GYőztes lehetek, hiszen: Krisztus győztesekké tett minket…

Na de erről kevés csupán beszélni, át kell élni!!!

Így aztán igazán hálásan indulhattam tovább, olyan tudással, amiről tudom, a mindennapokban is talpon tudok maradni!!!

Tamás! Köszönöm Istennek, hogy Hozzád vezetett!!!

Fodor Ákosné Anna

Református lelkész

Feleségként, édesanyaként, nőként és lelkészként is sokszor éreztem már magam kevésnek, jelentéktelennek és selejtnek. Azt hittem attól vagyok értékes, amit teszek, ezért folyamatosan bizonyítani akartam, és a visszajelzésektől függtem. A nehézségek ellen úgy védekeztem, hogy belekeményedtem az életbe. Nem sírtam, fogcsikorgatva küzdöttem. Mindent megoldottam egyedül, mert segítséget kérni kiszolgáltatottá tesz. 

Próbáltam a gyermekkori rögzült gondolatok ellen küzdeni, sok könyvet elolvastam, szakemberekkel is beszélgettem. Tartós sikert és áttörést semmi nem hozott. Nem is gondoltam, hogy ez lehet másként. Aztán hallottam egy lehetőségről, és adtam neki egy esélyt: elmentem pár napra az Őrségbe „Stratégiai Személyiségfejlesztésre”. Életem legjobb döntése volt! Ennél többet nem tehettem volna önmagamért, kevesebbnek meg nincs értelme. A vezetője igazi profi! És minden elsőosztályú az elejétől a végéig. Nincs fölösleges analizálás, unalmas gyakorlatok, ciki dolgokban vájkálás. Sok beszélgetés van, sok sírás és nevetés. 

Azóta tele vagyok szeretettel, elégedett és boldog vagyok. Megértettem az életemet. Múltam minden fájdalmát és nehézségét hálával szemlélem. Tudom már, hogy értékes vagyok, magabiztos lettem. Merek sírni, mert már nem kell keménynek lennem. „Csípőből” jön a kedvesség a rohanós reggeleken is, és nincsenek problémáim, csak kihívásaim, melyekből mindig győztesként kerülök ki. Megbecsülöm magamat és másokat. Így már hitelesen tudom nevelni a gyermekeinket. A házasságom 18 év után jobb, mint valaha volt! Minden kitűzött célt elérek, mert megvannak az erőforrásaim. Tamás, hálásan köszönöm! 

Kezdhetjük?

Akkor kattints ide

Anduska Veronika

Magántanár, Őrség Mosolya Ifjúsági Tanoda vezetője

Győztes vagyok!

Tamást 13 éve ismerem. Ennyi ideje dolgozunk együtt és építjük az Őrállók Alapítvány életét, jövőjét.

Mindig is felnéztem Rá. Mindamellett, hogy fantasztikus, biztonságot nyújtó vezető, határozottsága, nyugodtsága, nyitottsága és hite példaként szolgálhat embertársai számára, így számomra is.

Úgy éreztem, hogy ő az, akinek most a kezébe helyezhetem az életem, és akinek most azt mondhatom, hogy itt van, tessék. Itt vagyok, tessék. Kérlek, segíts, mert elakadtam. Nem tudom, hogyan tovább, hova tovább. 

Ő mellém állt és segített. Egy dolgot kért csupán: „Add bele Magad!”. Megtettem. 

Hogy mit kaptam „cserébe”?

Az Életemet. Visszakaptam az Életemet. Visszakaptam Önmagamat. ÖNMAGAMKÉNT ÉLEK!

S hogy milyen vagyok Önmagamként? 

Hiszek. Hiszek Magamban és a Mindenhatóban. Hálás vagyok és felszabadult. Szeretetre méltó és nyugodt. Kiegyensúlyozott és ragyogó. Békés és szeretetteljes. Erős vagyok és magabiztos. Bátor és alázatos. Segítőkész és odaadó. Türelmes vagyok és kitartó. Pozitív és tettre kész. Vannak céljaim és megoldásokban gondolkodom. 

Szeretem Magam. Bíztatom Magam. Bízom Magamban. 

SAJÁT MAGAM LEGJOBB BARÁTJA VAGYOK! 

S hogy miért koronáztam meg a „Győztes vagyok!” felkiáltással a gondolataimat? 

Mert győztesnek pozícionáltam magam. Mindazért, amit kaptam és amilyen vagyok. Győztes vagyok! És boldog vagyok! Pont. 😀 😀

Az Úr 2021. esztendejének, Fergeteg havának 27. napján

Fikó Andrea

Nyelvtanár-hitoktató

Ha erre a weboldalra kerültél, tényleg jó helyen jársz.

Nagyon hálás vagyok Istennek azért, amiért ide vezetett. A stratégiai személyiségfejlesztés valóban gyors és hatékony, a „rettegett, szürke” mindennapokban is működnek az ott átéltek, tanultak. 

Az Őrségben eltöltött kb. másfél hét alatt olyan rendelkezésemre álló erőforrásokra derítettünk fényt, amelyeket az életem bármely területén, bármikor használhatok segítségként céljaim megvalósításában, személyes kapcsolataimban.  Sikerült letennem múltbeli terheimet.

Lehetőség nyílt sok-sok időt magammal töltenem egyedül is és egy hiteles, szeretetteljes, élő hitű, profi szaktudással rendelkező szakember társaságában. Tamás végigvezetett a Stratégiai Személyiségfejlesztés állomásain, feladatain és segített az ez idő alatt átélt érzelmi hullámvasúton túljutni. 

Sokmindent tanultam, tapasztaltam az ott eltöltött idő alatt. Talán a legfontosabb: nem a körülményeim vagy múltbeli történések határoznak meg, hanem én tudok változtatni, hiszen rengeteg erőforrásom van! 

Mindenkinek megvan a saját története, saját terhei, vélt vagy valós sérülései. És mindegyiken van lehetőség változtatni, ha tényleg akarod és beleállsz a feladatba. A Stratégiai Személyiségfejlesztés ebben segítségedre lehet, én sok-sok „magot” kaptam és hozzá „eszközöket”, hogy ezeket gyönyörű  fává növeljem az életem során. 

Hálás vagyok, hogy ott lehettem és az ott tanultakat, tapasztaltakat alkalmazhatom minden nap. Felszabadító érzés úgy élni, hogy látom a fától az erdőt, észreveszem minden nap az AJÁNDÉKOT.

Kezdhetjük?

Akkor kattints ide

Kocsis László

Ügyvezető,
In-balance Kft.

A közös Stratégiai Személyiségfejlesztés a célból jött létre, hogy kimozdítsa csapatunk jó barátját, Lacit a tespedés múltba révedős keserédes önsajnálatának mocsarából, melybe a fentnevezett becses személy időnként hajlamos volt alámerülni.

A terv elkészítését a magyar Tony Robbins, alias Pfeiffer Tomi (eSZeS) Személyes Stratégiaépítő mester ihlette, mondván: k…ára ideje volna kilépni a komfortzónából. Mindez a 2020 április 28- május 8. közötti időszakban lezajlott balatongyöröki off-site konzultáció egyik summázata. Itt engedtessék megjegyeznem, a rendhagyó konzultáció a maga hullámzó, csődtömegfeelingtől a Teremtő édesapámmal való egységérzetig tetőző tapasztalásaival, nagy beszélgetős sétáival, eleinte meghalós, kicsit később viccesen próbáratevős sportélményeivel, a meghatódós könnyezésközelitől a besz..ásig röhögős hangulatával bevonult az ”életem meghatározó eseményei” kategóriába. Minden tiszteletem SZS mesteré, aki folyamatos rámhangolódással, végtelen alázattal, és sziklaszilárd hitelességgel segítette az időszak minden lépését.

(szerénységem nem engedi, hogy felemlegessem a jelzett időszak gasztronómiai Himalája élményeit, ezért ezekről csak zárójelben bátorkodom megjegyzést tenni.)

Varga Lívia

Társadalomkutató

 „Még emlékszem az érzésre, milyen volt minden egyes dolgozat, minden egyes megmérettetés előtt izgulni. Arra, hogyan kapott el a szédülés, remegés, gyomorgörcs. Emlékszem a fojtogató érzésre is, ami minden egyes alkalommal meglátogatott, akár hányszor az egyetemi felvételimre gondoltam. 

De ez már mind elmúlt, és Tamás módszerének köszönhetően soha többet nem kellett átélnem! Nemcsak hogy felvettek az egyetemre, hanem úgy csináltam végig, hogy egyetlen alkalommal nem volt vizsgadrukkom, soha, az az óta eltelt 9 év alatt. Mintha a világ legtermészetesebb dolga lett volna. Viszlát, rosszullétek! Minden ezzel kapcsolatos negatív érzéstől megszabadultam, és ennek komoly hatása van a jelenlegi életemre is. 

Ugyanis a vizsgadrukk érzése nem marad meg csupán az iskolai keretek között. Érvényes beszédekre, fellépésekre, nyilvános megjelenésekre, állásinterjúkra, prezentációkra. Ma, dolgozó nőként, ezek a tevékenységek egyáltalán nem jelentenek problémát. Sőt! A legnagyobb természetességgel és magabiztossággal végzem őket, és ez hihetetlen könnyedséget jelent, erőt ad. 

Nem csak nagy segítséget, de nagy ajándékot is kaptam Tamástól. Kedvességgel, megértéssel és professzionalizmussal viseltetett irányomban, és tudom, ha bármi másban segítségre lenne szükségem, bizalommal fordulhatok hozzá a jövőben is! Nem lehetek elég hálás neki ezért. 

Szívből köszönöm!”

Polgár Dóra

Testnevelő – gyógytestnevelő és egészségfejlesztő tanárszakos hallgató

Többször volt szerencsém beszélgetni Tamással, s ő minden egyes alkalommal rávilágított valami olyan dologra, amiről nem is gondoltam, hogy akadályoz engem. 

A sikeres beszélgetéseinknek köszönhetően egyre többször érzem már azt, hogy tudom irányítani az életem, és amit szeretnék, azt elérem. Ha hibázom azt sem kudarcnak élem már meg, hanem inkább egy olyan akadálynak, amit lehet, hogy elsőre nem tudok megugrani, de változtatok és utána sikerül. 

A sérüléstől való félelmemre – amit sportolás közben szerezhetek, s mely megnehezítette a vizsgáimat és így az életem – arra is találtunk megoldást. 

Kezdhetjük?

Akkor kattints ide